Sok-sok évvel ezelőtt, valamikor a húszas éveim elején, megláttam egy gyönyörű életkép vízióját.

Egy asztal körül ültünk, párok, barátok, talán egy közös projekt, tevékenység vagy téma köthetett minket össze.

Eszegettünk, beszélgettünk, és az egészet valami megfoghatatlan, de mégis tapintható szeretet járta át.

Elfogadásban, erőben, érettségben, bensőségesen voltunk együtt, mindenféle féltékenység nélkül, teljes bizalomban, tisztelettel és őszinteségben.

Egy valód törzs, "választott család" voltunk. Számomra ez a kép mindent visz!

Többször megéltem kisebb-nagyobb mértékben hasonlót, de hosszú távon is szeretnék ezért tenni és megélni.

Talán te is részese leszel?!

lucien